Napjainkban nagyon sok, úgynevezett civilizációs betegséget azonosítanak a szakértők. Ezek közös jellemzői közé tartozik a feltételezett kiváltó okuk, jelesül a 21. századi megváltozott életkörülmények, a stresszes életmód, a teljesítménykényszer kiváltotta viselkedési formák. Míg egyes szervi elváltozásokat rövidebb idő alatt eredményező tünetekkel az átlagember is orvoshoz fordul, addig a kialvatlanságot a legtöbben nem veszik elég komolyan, pedig igen veszélyes élettani jelenségről van szó, ami komoly alvásbetegséghez, vagy más krónikus betegségekhez is vezethet.

Miért is annyira fontos

Felmérések szerint a legtöbb embernek 7-8 óra alvásra van szüksége naponta. Tegyük a szívünkre a kezünket: kinek sikerül ez? A következő kérés pedig: megéri? Ha csupán egy órával kevesebbet alszunk éjszakánként, akkor érezhetően romlik a koncetrálóképességünk és a hangulatunk, figyelemzavar, álmatlanság, kimerültség, fáradékonyság lép fel, az ennél nagyobb alvásmegvonás pedig még rosszabb tünetekkel kecsegtet… Sokan állítják, hogy számukra bizony kevesebb alvás is elegendő, a fizikai tüneteik azonban mást jeleznek. Ezek pedig csak a rövidtávú, napi szinten megfigyelhető következmények, hosszú távon a következő, visszafordíthatatlan hatásokkal kell szembesülniük a krónikus alváshiánnyal élőknek: felgyorsult öregedés, a figyelemmel és tanulási képességekkel kapcsolatos neuronok visszafordíthatatlan károsodása, a szélütés megnövekedett kockázata, valamint genetikai változások az immunfolyamatokért és stresszfeldolgozásért felelős gének állományában.

Mire kell odafigyelni

Ahhoz, hogy kipihentek maradjunk egész héten, meg kell ismernünk a saját alvásszükségletünket, ennek megállapításához pedig a testünk rengeteg jelet szolgáltat, ezekre csak oda kellene figyelni, és megfogadni kéréseit. Ettől függetlenül van egy általánosságban jellemző, korosztályokra bontott napi alvásmennyiség, amihez nem árt igazodni:

Kamaszoknak: 8-10 óra

Fiatal felnőtteknek és felnőtteknek 65 éves korig: 7-9 óra

Időskorban 65 év felett: 7-8 óra

Azt mondják, hogy a legjobb módszer a saját alvásigényünk megállapításához gyakorlati alapú: egy hosszabb vakáció alatt próbáljuk ki, hogy akkor megyünk el aludni, amikor jól esik, és felkelni is akkor keljünk, amikor természetesnek érezzük. Ha emellett napközben frissnek, energikusnak érezzük magunkat, és egy kicsit sem vagyunk álmosak, akkor már meg is van az ideális, alvásra fordított időnk.

A legfontosabb tanácsok

Igen ám, de itt szólal meg századunk agyondolgoztatott, napi teljesítménykényszerben élő embere: Ki engedheti meg egyáltalán magának, hogy ennyit alujdon? Nos, ha szám szerint nem is, de megközelítőleg törekedhetünk a kívánt alvásmennyiség és minőség elérésére, ehhez pedig következzen néhány tanács Dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász, szomnológus, légzésrehabilitátor szakértőnktől.

• Szigorú napirend betartása

• Rendszeres testmozgás, sportolás

• Nehéz ételek fogyasztásának kerülése lefekvés előtt

• Koffeintartalmú italok korlátozása

• Rutinszerű elalvás előtti szokások kialakítása

• Egy órával a lefekvés előtt elektronikus eszközök használatának kerülése

• Megfelelő, nyugodt környezet megteremtése az alváshoz

• Légzőgyakorlatok

Rosszul alszik, esetleg még horkol is? Kimerült? Nem tud koncentrálni?

Persze a fenti javaslatok általános érvényűek, és a teljesség igénye nélkül osztottuk meg itt őket. Ha szeretné megismerni az Ön saját, egyedi alvásigényét támogató lehetőségeket, akkor jó helyen jár. Látogasson el alvásklinikánkra, ahol legalább egy, kezdeti alvásvizsgálat elvégzése vár Önre, majd ezt követően az eredményeket kiértékelve szakembereink igyekeznek minden segítséget megadni Önnek ahhoz, hogy nyugodt, pihentető alvásban lehessen része a jövőben!

Felhasznált források:

https://www.hazipatika.com/psziche/alvas/cikkek/a_keves_alvas_8_sulyos_kovetkezmenye/20140801101347

https://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/9973/az-alvashiany-kovetkezmenyei

https://atestbeszel.blog.hu/2018/02/01/alvashiany_287

Alvásjavító tanácsok