Az alvási apnoe egy súlyos, ismételt légzésleállással jelentkező alvászavar, mely számos szervi, elsősorban szív – és érrendszeri szövődmény (érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívritmus-zavar, stroke, szívinfarktus) okozója lehet.
Hangos horkolás, felhorkantás, éjszakai fuldokolás vagy fáradt ébredés nagy valószínűséggel alvási apnoe szindrómára utal, és feltétlen alvásszakértői véleményezést, műszeres alvásvizsgálatot, illetve kezelést igényel.
Az apnoe típusai
Az alvási apnoék közül az obstruktív alvási apnoe a gyakoribb forma, mely során az orrjárat beszűkül/eldugul, vagy a torok hátsó részét alkotó izmok ellazulnak, így a légutak beszűkülnek, akár teljesen el is záródnak. A mellkasi légzőmozgás azonban továbbra is megfelelő marad.
Centrális alvási apnoe akkor fordul elő, amikor az agy nem küld megfelelő jelet a légzőizmoknak, ezért átmeneti időre, ismétlődő jelleggel, megszűnik a légzőmozgás, azaz nem történik légvétel.
Ezen típusok jelei és tünetei szinte teljesen átfedik egymást, ezért műszeres alvásvizsgálat nélkül egyáltalán nem lehet különbséget tenni közöttük.
Miért veszélyes az egészségre?
Az apnoe során a szervezet nem jut elegendő levegőhöz, ezért csökken a vér oxigénszintje. Az agyban lévő receptorok érzékelik a légzésképtelenséget, illetve az oxigénhiányt, melyre a szervezet rövid megébredéssel válaszol, hogy a légutak megnyitásával újra rendeződhessen a légvétel. A megébredést mikroébredésnek nevezzük, mert nagyon rövid időtartamú; és bár az alvó nem emlékszik rá, de közben felhorkant, fulladozik, zihál vagy mozog. Minél gyakrabban ismétlődik a légzéskimaradás, annál töredezettebb, és nyugtalanabb lesz az alvás. Óránkénti 30 feletti légzéskimaradás szám már súlyos alvási apnoe szindrómára utal.
A gyakori megébredések illetve oxigénhiány következménye pedig egy rossz minőségű alvás, fáradt ébredéssel. Az alvási apnoe szindróma bárkit, még a gyermekeket is érintheti, de vannak bizonyos ismert tényezők, melyek növelik a kialakulásának kockázatát:
- férfi nem: férfiak esetében 2-3x nagyobb a kialakulás kockázata
- idősebb kor
- túlsúly
- megnövekedett nyakkörfogat
- családi halmozottság
- szűkebb légutak (nagyobb mandulák, nyelv)
- orrdugulás, allergia
- alkohol, nyugtatók, izomlazítók használata
- dohányzás
- ismert betegségek a kórelőzményben (pl. stroke, tüdőbetegség, szívelégtelenség)
Az alvási apnoe leggyakoribb jelei és tünetei:
- hangos horkolás
- légzéskimaradás, melyről általában egy másik személy – hálótárs, szobatárs, házastárs – számol be, majd hangos felhorkantás
- fulladozás, levegőkapkodás
- többszöri éjszakai vizelés (nycturia)
- gyakori szájszárazság, főleg reggelre
- reggeli fejfájás
- fáradt reggeli ébredés
- nappali aluszékonyságérzés
- koncentráció és memória problémák
- ingerlékenyég, hangulatzavar
Az alvási apnoe szindróma komoly komplikációkhoz vezethet. A nyugtalan és töredezett alvás nappali fáradékonyságot, álmosságot, memória és koncentrációs zavart, hangulatingadozást, ingerlékenységet, akár depressziót is okozhat, mely növeli a közúti és munkahelyi balesetek számát. Növeli a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia, a cukorbetegség, valamint az olyan szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, mint a szívritmuszavar (pitvarfibrillatio), szívinfarktus vagy agyinfarktus (stroke).
A hangos horkolás tehát potenciálisan komoly problémára utalhat, de nem biztos, hogy minden esetben alvási apnoe szindróma áll a háttérben. Orrsövényferdülés, allergia, nyugtatók vagy izomlazítók szedése horkolást okozhat, illetve fokozhatja azt.
A jóindulatú (benignus) horkolás és az alvási apnoe szindróma közti különbség azonban csak műszeres vizsgálattal tehető, ezért feltétlen forduljon szakemberhez (alvásszakértő), ha a fent felsorolt alvási apnoe jeleit vagy tüneteit észleli, nappali fáradtságot, álmosságot, ingerlékenységet tapasztal, vagy nehezen beállítható magas vérnyomásban, mással nem magyarázható szívritmuszavarban szenved.
A cikk szerőzje Dr. Csapó Krisztina neurológus szakorvos, alvásszakértő, neuroszonológus, az debreceni InspiroMed Alvásklinika vezetője.