Ön szerint mi az a tényező, aminek a megléte vagy hiánya a leginkább veszélyezteti a közúti közlekedés biztonságát? Ha a gépkocsivezető éberségére tippelt, akkor bizony eltalálta.

„Ön dönt: iszik vagy vezet?” – ezt a mondatot mindannyian ismerjük, de az alábbiakban nem az alkohol előidézte reakcióidő romlásáról és figyelmetlenségről, hanem egy sokkal alattomosabb állapot, az egyik leggyakoribb alvási rendellenesség, az obstruktív alvási apnoe szindróma (obstructive sleep apnea syndrome, a továbbiakban OSAS) veszélyeiről fogunk írni.

Az OSAS és a közúti járművezetés

Az OSAS által kiváltott nappali aluszékonyság és alváskésztetés jelentősen növeli a közlekedési és üzemi balesetek veszélyét, ami „jobb” esetben csak anyagi károkhoz, rosszabb esetben halálhoz is vezethet.

Míg a tünetegyüttest már a múlt század ’70-es éveiben leírták, a gépjárműbalesetekkel való nyilvánvaló kapcsolatára csak a ’90-es években derült fény. Azóta orvosi tanulmányok sora mutatott ki statisztikailag szignifikáns kapcsolatot az OSAS és a balesetek között, a súlyosan aluldiagnosztizált betegséget azonban a mai napig csupán a nők 93%-ában, a férfiaknak pedig csak 82%-ában ismerik fel világszinten. Bár ez soknak tűnik, a súlyos kockázati fokozatot figyelembe véve sajnos még mindig nagyon kevés.

Uniós jogszabályok

Mivel a közlekedést alapvetően és súlyosan befolyásoló egészségügyi tényezőról van szó, az álmossággal járó, közepesen súlyos vagy súlyos OSAS-betegséggel diagnosztizált
embereknek egyáltalán nem szabad autót vezetniük addig, amíg hatékonyan nem kezelik őket. Ez a szabályozás az EU összes tagállamában érvényben van.

Az előszűrés kijátszható

A gyakorlati probléma abban áll, hogy a fentebb idézett tudományosan igazolt tények és a nyomukban született irányelvek, szabályozások még nem kellően szigorúak a hatékony előszűréshez és kezeléshez, összességében az elalvásos közlekedési balesetek megelőzéséhez. A jelenleg elterjedt, önbevalláson alapuló írásos teszt ugyanis könynyűszerrel kijátszható. De akkor mi lehet a megoldás?

A diagnózis felállítása

Itt lépnek a képbe azok az alvásközpontok, ahová az egyes fuvarozó vállalkozások vezetői akár érvényes vezetői engedéllyel rendelkező alkalmazottaikat is elküldhetik egy otthon is elvégezhető, műszeres alvásvizsgálatra.

Az ítélet: gyógyulás

A vizsgálat után kiderül, hogy a páciens nem vagy csak enyhe mértékben érintett-e, esetleg a betegség mérsékelt vagy netán súlyos formában jelentkezik-e nála. A következő lépésekben a terápia kiválasztása, majd rövid időn belül egy  ellenőrzővizsgálat következik, amiből kiderül, mennyire hatékony a módszer és mennyire együttműködő a beteg. A szakorvos eközben folyamatosan tájékoztatja a pácienst
a szóba jöhető lehetőségekről, illetve az esetleges  korlátozásokról.

Mára komoly bizonyítékok sora támasztja alá azt, hogy a hatékony kezelés, ezen belül is a folyamatos pozitív légúti nyomás (CPAP) jelentősen képes visszaszorítani az OSAS okozta elalvásos közlekedési balesetek kockázatát. A kezelésben részesülő és együttműködő gépjárművezetők így tehát – rendszeres gondozásuk és ellenőrzésük mellett –
ismételten visszanyerhetik és fenntarthatják a  gépjárművezetéshez szükséges egészségi állapotot, és újra megkaphatják járművezetői engedélyüket.

Ha úgy érzi, Ön is érintett lehet, vagy ismer olyat, aki igen, bátran ajánlja neki alvásklinikánkat!

Források:

NavigátorVilág
novemveri szám, 62-63. oldal

Magyar
Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság